Templomok

Nyitrától Tapolcsányra vezető út mentén fekszik Zobordarázs. Legfőbb nevezetessége a község feletti dombon épült XII. századi Szent Mihály templom.


Fotó: Takács Gábor

Az apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. Az apátság román stílusú temploma nemzetközileg is számon tartott műemléki és történeti nevezetesség.

Védőszentje a Nagyboldogasszony.


Légifelvételek >>

Megkezdődött a Jáki templom külső homlokzatának felújítása, a XIII. századi templomot felállványozták, az építők és restaurátorok már dolgoznak - mondta el Rátkai László plébános.

Bencés apátság romjai, Vértesszentkereszt

Mívesen faragott kövei igazi művészettörténeti csemegeként szolgálnak a román kor és a kora gótika építészeti emlékeit fürkészőknek. A Vértes erdőrengetegében vélhetően már a bencés szerzetesek megjelenése előtt korai templom állt, amely mellett csaknem kilencszáz évvel ezelőtt bencés kolostort és templomot építettek.

Apáca település Barót városától D-re, a Persányi-hegység lábánál, 480 m magasan, az itt É-ra kanyargó Olt bal partján, a Ny-ról jövő Malom-patak torkolatánál fekszik. A helységet 1460-ban "Apáczija" néven írják a források. 1519-ben Apácza, 1539-ben Villa Monialis formában fordult elő. A falu neve apácakolostorra utal, de erről egyetlen oklevél sem emlékezik meg. A község déli felében viszont a múlt század elején még magasan állottak azok a falmaradványok, amelyeken belül a kolostort sejtették. Maradványait később lebontották és építkezéseknél használták fel.

A francia származású premontrei szerzetesek számára alapított kolostort a 13. század első felében építették román stílusban. Alapítója a Rátold nemzetség tagja, Mátyás esztergomi érsek volt, aki a tatárok elleni harcban, a muhi csatában a király védelmében esett el 1241-ben.

Sepsiszentgyörgytől ÉK-re, a Bodoki-hegység K-i lábánál, a Háromszéki-medence peremén 576 m magasan, a Csernátoni (Nagy)-patak mellett fekszik Alsócsernáton (Cernatu de Jos) község. A falu központjában, enyhe magaslaton áll az egykori erődített templom.

A település leírásokból ismert középkori temploma a 15. század végén, de még inkább a 16. század első éveiben épülhetett, valószínűleg egy korábbi épület helyén. A források szerint 4 öl széles, 17 öl hosszú volt, boltozatos szentéllyel és hajóval. A települést 1658-ban tatár, 1659-ben a török pusztította el, nem tudni, hogy ekkor jutott-e valami szerep az erődtemplomnak. A mai templom 1680 - 1700 között épült, kelet-nyugati tájolással, a már súlyosan megrepedezett középkori templom helyére. A régiből mindössze 5-6 méternyi falszakaszt hagytak meg az É-i oldalon, amelyet az új épület falába olvasztottak be. 1830-ban, a tűzvész után átépítették, majd 1904-ben javították a templomot. A 20. század elején az É-i fal bejáratát elfalazták, s a délin új bejáratot nyitottak.

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla udvarháza is. A Képes Krónika szerint 1063-ban itt omlott össze az uralkodó alatt saját trónja, mely olyan sérüléseket okozott, hogy a király nemsokára belehalt a sérüléseibe.

Egy templom a szlovák határ közelében, amely különlegessége mellett is a kis falusi templomok mindennapi gondjaival küzd. Látogatás az egyetlen magyar ikerszentélyes templomban.

A település már a nevében is egy eltűnt vármegyét, Tornát őrzi. Ma ugyan Borsod-Abaúj-Zemplén része, azonban sok tekintetben közelebb van Szlovákia, mint Magyarország: nagy bevásárlásra kicsit közelebb van Kassa, mint Miskolc, s étteremre is hamarabb bukkan az utazó a határ túloldalán.

Az Árpád-kori, ma református templom védett műemlék. Gótikus szentélye a XIV. században épült, a XVIII. században barokk stílusban újították meg az épületet.


Ferenc Tamás grafikája

1997-ben egy ház alapozási munkálatainál véletlenül előkerült romokról kiderült, hogy a régi iratokban több helyen is említett román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjait találták meg.


Ferenc Tamás grafikája

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek.


Ferenc Tamás grafikája

A ferencesek 1480 körül emelt késő gótikus kolostortemploma 1717-1725 között nyerte el ma ismert gótikus-barokk alakját. A remek barokk oltárok és szószék a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai.


Légifelvételek >>

A Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot a XIII. században román stílusban kezdték építeni, de a XV. században gótikussá építették át. Mai alakját az 1800-as években végzett neogótikus rekonstrukció formálta. XV. századi szobrot, falképeket is őriz.


Ferenc Tamás grafikája

Ecsér papját a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékek említtik először. Az itteni Szűz Mária egyházról 1353.ból tudunk.


Légifelvételek >>